Kirándulás Tápiószentmártonra
2008.06.29. vasárnap

A közösen szervezett kirándulásaink június havi állomása az Attila - domb volt, mely Tápiószentmárton mellett található. Szeretem ezeket a kimozdulásokat és örömmel veszek részt rajtuk, érdekes és szép helyekre látogatunk el és lehetőségünk nyílik meditálni, beszélgetni, eszmét cserélni, jobban megismerni a társainkat.

A domb a gyógyító energiáiról híres. Nagyon szép, rendezett környezetet találtunk, erő és nyugodtság áramlását éreztem. Kellemesen idő volt, a nap szinte perzselt, csak ittam magamba a rengeteg napfényt. A terület körbe van kerítve, de egy félreeső, szép helyen találtunk egy hatalmas fát, ami órákon keresztül hűsítő árnnyal ajándékozott meg minket. Itt pihentünk, beszélgettünk, elköltöttük a magunkkal hozott ebédet. Pár óra után átsétáltunk arra a részre, ahol kifejezetten érdemes tartózkodni, ha valaki élvezni szeretné a hely által sugárzott erő pozitív hatásait. Itt meditálni kezdtünk, áramoltattuk a testünkben az energiát.
Nagyon férfiasnak és szilajnak érzékeltem, hatalmas erő áradt mindenfelé a földből. Az előadásokon és a kezeléseken sokszor foglalkoztunk az akaraterő energiával, ez itt szinte kézzel fogható volt, csak másféle megközelítésben, mintegy „kívülről". A település arról is híres, hogy itt találták meg a „szkíta aranyszarvas" leletet. Már az Árpád korban is éltek itt őseink és sejteni kezdtem, hogy milyen erővel és elszántsággal érkeztek és küzdöttek a létükért. Határozottságot és magabiztosságot is érzékeltem. Mindezek olyan dolgok és erők, melyekre magamnak is szükségem van, fejlődni szeretnék ezeken a területeken. Ennek hatására az tudatosodott bennem, hogy például a kirándulások kapcsán nem számítottam arra, hogy ez alkalommal töltődhetek ilyen energiákkal, mégis váratlanul, mintegy ajándékként kaptam. Ennek pozitív értelmezése számomra: az élet számos gyönyörű ajándékot kínál számunkra akkor is, amikor nem is számítunk rá. Ez korábbi pesszimizmusomat erősen polarizálja (kiegyenlíti), mivel korábban mindig aggódtam, hogy mi van, ha rossz idő lesz, nem találunk jó éttermet és nem tudom megtömni a pocakomat, túl sokat kell gyalogolni vagy túl keveset stb. Ez az eset nekem ebből a szempontból is hasznos volt, hisz váratlanul szembe találkoztam az akaraterővel, melyet őseink hordoztak magukban.

Érdekesnek találtam, hogy noha az elszántság, határozottság, szilárdság ellenére vagy mellett egyfajta dinamizmus is áradt a helyből, nem a stabilitást, hanem a „jövés-menést" éreztem (Csilla szavaival élve), az állandó mozgást. Ez számomra azt a felismerést hozta magával, hogy a stabilitás nem azt jelenti, hogy egy számomra kényelmes szituációba, pozícióba be kell betonoznom magamat, hanem dinamikusan, előre haladva meg tudom tartani ezt a rezgést. Ez erőt ad, hogy tovább tudjak haladni az önfejlesztésben és tudjam kezelni a fel-felmerülő félelmet, amit a változásoktól tartva éreztem eddig.

Megfordult a fejemben, hogy talán az is lehet, hogy most érkeztem először elvárások nélkül a kirándulásra? Rájöttem, hogy velem akkor szoktak a legjobb dolgok történni, amikor sikerül ezt megvalósítanom, amire ez az eset is tanúbizonyságként szolgál.

Nagyon örülök, hogy bármikor vissza tudok emlékezni arra az elszántságra és határozottságra, amit ott érezhettem. Hálás vagyok, hogy részt vehettem a kiránduláson, köszönöm szépen.

Kriszti

***** 

Júniusi kirándulásunk: a tápiószentmártoni Attila-domb

Júniusi kirándulásunk célpontja a tápiószentmártoni mágikus hely, Attila-domb. A kirándulás főszervezője Feri volt, akinek ezúton is köszönöm a kellemes szép napot és a szervezést.

Az időjárás a kirándulásainkon már megszokott üdeséggel és szépséggel kényeztetett bennünket. A levegő friss volt, a táj sík és nyugodt. A csapat a már rá jellemző jókedvével vágott neki ennek a könnyed kis kirándulásnak, pihentető időtöltésnek.

A legenda szerint a park Attila vezérünk hajdani favárának helyén épült. A környék ásatása folyamatosan zajlik, számos régészeti lelet került felszínre. A domb rendkívül jótékony hatással van a szervezetre, feltölti, frissíti azt, betegségek megelőzésére, enyhítésére is képes. Egy könnyed sétával körbejártuk a dombot és megnéztük a háztáji és vadgazdaságot a környéken. Láttunk lovakat, tyúkokat, vadmalacot, ürge-hadat, sőt struccot és emu-t is. Ebédünket egy hűs fa lombkoronája alatt fogyasztottuk el, majd kis szusszanás után beszélgettünk, és egy könnyed, egyórás meditációs gyakorlattal folytattuk a programot. Számomra ez volt az első, ilyen jellegű meditációs gyakorlat, de kellően el tudtam lazulni benne. Aki ott volt láthatta, hallhatta! :)

Összességében a teljes napot betöltötte a nyugodt csendesség és a jó hangulat, mindenki lazíthatott a hétköznapok zaját elengedve maga mellett, jó társaságban és szeretetben.

Ha nem vettél részt a mostani kiránduláson, legközelebb gyere Te is egy kicsit feltöltődni, szeretettel várunk Téged is, jelentkezz bátran!

Gergő